A franciaországi hadjárat során (1940) a németek nagy mennyiséget zsákmányoltak francia és angol harcjárművekből és egyéb hadfelszerelésből. A zsákmányolt járművek közül a francia Blinde 37L (Lorraine) jelzésű vontatót tartották a németek a legértékesebbnek -nem alaptalanul- és ezért Lorraine Schlepper(f) néven rendszerbe is állították. A teljesen lánctalpas kialakítású és páncélozott Lorraine-t a francia hadsereg eredetileg tüzérségi vontatóként és csapatszállítóként használta.
A zsákmányolt járművek jelentős részét a németek átalakították páncélvadásszá. Az átalakításokban jelentős szerepet kapott egy bizonyos Alfred Becker százados, aki civilben mérnökként tevékenykedett. A már említett 1940-es franciaországi hadjárat során is megmutatkozott Becker százados találékonysága, amikor is az általa vezetett tüzérségi üteget zsákmányolt ellenséges járművekkel teljesen gépesítette, kiváltva ezzel a lóvontatást. Becker alakulata a 227. gyalogoshadosztály a német megszálló erő részeként Franciaországban állomásozott, így Becker itt kezdett tevékenykedni: zsákmányolt alvázak felhasználásával önjáró lövegeket épített. 1941-ben a 227. gyalogoshadosztályt áthelyezték a keleti frontra. Ez némiképpen hátráltatta Beckert ötleteinek megvalósításában, de végül is a felső vezetés felfigyelt rá és áthelyezte a berlini Alkett vállalathoz rendelkezési állományba. 1942. elején az Alkett cég Párizsba küldte, hogy felügyelje a francia járművek átépítését. Így született meg a Becker-Baukommando („Becker-féle építő-gárda”), amely többek között a Marder I-esek kialakításában játszott kulcsszerepet.

A Heereswaffenamt 1942. május 25-én adott megrendelést Becker csapatának, hogy a Lorraine Schlepper(f) alvázak felhasználásával hozzon létre önjáró páncéltörő- illetve tüzérségi lövegeket. Az átalakítás részeként a Lorraine Schlepper(f) eredeti küzdőterét egy magasabb kialakítású, 9-12 mm-es lemezekből kialakított felépítményre cserélték. Fő fegyverzetként a legújabb fejlesztésű, 75 mm-es PaK 40/1-es löveget használták fel. A löveget jobbra is, balra is 32 foknyira lehetett kitéríteni. A Baukommando összesen 170 járművet alakított át 1942 júliusában és augusztusában. Az új jármű a 7.5 cm PaK 40/1 (L/46) auf Geschützwagen Lorraine Schlepper(f) hivatalos jelzés mellett a Marder I elnevezést kapta.
Kis mennyiségben gyártották (pontosabban alakították át) a Lorraine Schlepper(f) tüzérségi változatait a 10.5 cm leFH 18(Sf) auf Geschützwagen Lorraine Schlepper(f)-t és 15 cm sFH 13/1(Sf) auf Geschützwagen Lorraine Schlepper(f)-t, az utóbbi az Sd.Kfz. 135/1-es jelzést kapta.

A Werhmacht mintegy 600 darab Hotchkiss könnyű harckocsit is zsákmányolt az 1940-es hadjárat során. A németek -szokásukhoz híven- ezeket sem hagyták veszendőbe menni: egy részüket hadrendbe állították, egy másik részét átalakították egyéb célra. Az átalakítások részeként – a Becker-Baukommando közreműködésével – 24 darab Hotchkiss H-39 harckocsit szereltek fel a német 75 mm-es PaK 40/1-es löveggel. Az új jármű szintén a Marder I elnevezést kapta, míg a hivatalos jelzése a következő volt: 7,5 cm PaK 40(Sf) auf 39H(f). A jármű 4 fős személyzetét 10 és 34 milliméteres páncélzat védte.

A Becker-Baukommando még további 10 Marder I-est alakított ki francia FCM36 közepes harckocsik felhasználásával. Ez a jármű a 7,5 cm PaK 40(Sf) auf Geschützwagen FCM(f) hivatalos jelzést kapta. A 4 főből álló személyzetet 10-40 mm-es páncélzat védte.
A Baukommando még további két jármű típusból alakított ki Marder I-es páncélvadászokat, ám ezekről nagyon keveset lehet csak tudni és számuk is jelentéktelen volt.

A Marder I-es a harcokban

A Marder I-esek nagy része Franciaországban maradt a német megszálló erők részeként, de néhány közülük részt vett az olaszországi és a szovjetunióbeli harcokban is. 1943-ban a Marder I páncélvadászok jelentős részét a 200. Sturmgeschütz Abteilung kötelékébe utalták, amelynek parancsnokává őrnagyi rendfokozattal Alfred Beckert nevezték ki.
A Marder I-esek a normandiai harcokban játszottak jelentős szerepet. Olyan hatékonynak bizonyultak, hogy a Szövetségesek azt hitték, hogy egy 88 mm-es önjáró löveggel állnak szemben. Beckert 1944. július 2-án Lovagkereszttel tüntették ki, elismerve alakulata Caen védelmekor nyújtott teljesítményét. A Marder I-esek végigharcolták a háborút és egy 1945 áprilisi összeírás szerint még mindig 6 példány állt a Wehrmacht szolgálatában.

( ) átalakítással készült járművek

Típusváltozatok: –

Források:

www.achtungpanzer.com

Dr. S. Hart – Dr. R. Hart: A II. világháború német páncélosai, Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 1998
Dr. S. Hart – Dr. R. Hart: A Waffen-SS fegyverei és harceljárásai, Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 1998

www.feldgrau.comwww.onwar.com

by RB