A keleti hadjárat során a Wehrmacht olyan közepes és nehéz harckocsikkal (például: T-34, KV-1) került szembe, amelyekkel a német páncéltörő eszközök és harckocsik nem, vagy csak veszélyesen kis távolságból vehették fel a harcot. Az akkortájt rendszeresített 37 és 50 milliméteres páncéltörő lövegek elégtelen tűzereje mellett komoly problémát jelentett alacsony mobilitásuk is, amit Szovjetunió nehéz terep- és időjárási viszonyai tovább fokoztak. Az egyetlen önjáró páncéltörőlöveg (páncélvadász) típus, ami a Barbarossa-hadművelet idején rendelkezésre állt, az a 47 milliméteres páncéltörő löveggel felfegyverzett Panzerjäger I-es volt. Ebből a páncélvadász típusból is csupán 132 példányt tudtak felvonultatni a hadművelet kezdetekor, ami egy több ezer kilométeres arcvonalon támadó haderő számára messze nem volt elég.
A probléma orvoslására a Heereswaffenamt (a hadsereg fegyverügyi hivatala) egy sor „ideiglenes megoldásnak” szánt páncélvadász kifejlesztését határozta el. Így született meg a Marder I-es, a Marder II, illetve ezen írás tárgyát képező Marder III. Ezek közös jellemzője, hogy zsákmányolt páncéltörő fegyverzetet és/vagy zsákmányolt harckocsi alvázakat használtak fel építésük során.
A fegyverügyi hivatal 1941. december 22-én adott megrendelést a Boehmish-Mährische Maschinenfabrik (BMM) vállalat számra egy Pz.Kpfw. 38(t) alvázra épülő könnyű páncélvadász kifejlesztésére. 1941 folyamán a Wehrmacht egységei nagy mennyiségű 76,2 milliméteres L/51 csőhosszúságú F-22 Model 1936 típusú tábori löveget zsákmányoltak a Vörös Hadsereg visszavonuló és katlanba zárt alakulataitól. Mivel akkortájt ez volt az egyetlen fegyver, ami képes volt a szovjet harckocsik páncélzatát viszonylag biztonságos távolságból átütni, ezért a németek PaK 36(r) néven rendszerbe is állították, és ezzel szerelték fel a Marder II-es és III-as páncélvadászaik jelentős részét. A lövegek csöveit azonban újra kellet huzagolni, hogy azokból a német gyártású 75 milliméteres páncéltörő gránátokat is ki lehessen lőni. A szovjet löveg egy T-34/76-os páncélzatát 1500-2000 méteres távolságból, míg egy KV-1-es (41-es modell) páncélzatát 500-1000 méterről volt képes áttörni. A löveg irányzási korlátja jobbra is, balra is 21 fok volt. A gyártás során már elavultnak számító Pz.Kpfw. 38(t) Ausf. G és Ausf. H harckocsi alvázakat használtak fel, melyekre 50 és 16 milliméteres páncéllemezekből hegesztettek doboz-szerű felépítményt. A szovjet eredetű löveget a torony helyére építették és 11 milliméteres páncéllemezből készült, oldalfallal is rendelkező lövegpajzsot erősítettek rá. A cseh eredetű harckocsi alvázakban meghagyták a beépített MG-37(t) típusú géppuskát, hogy ezzel biztosítsák a jármű élőerő elleni védelmét.
A jármű a Panzerjäger 38(t) für 7.62 cm PaK36(r) hivatalos jelölés és Sd.Kfz. 139 jelzés mellett a Marder III elnevezést kapta. A Marder III-as működtetéséhez 4 fős személyzetre volt szükség. 1942 áprilisa és novembere között 344 páncélvadász készült a BMM üzemeiben 177 db Pz.Kpfw. 38(t) Ausf. G és 167 db Ausf. H alváz felhasználásával.
A Marder III-as nagyon hasznos fegyvernek bizonyult, ezért gyártását a zsákmányolt szovjet lövegek fogytával sem kívánták felfüggeszteni. A PaK 36(r)-t a 75 milliméteres, német gyártású PaK 40/3-asra cserélték. Természetesen ehhez jelentősen módosítani kellett a jármű kialakítását. A „doboz-felépítményt” egyetlen nagyméretű lövegpajzzsal helyettesítették, aminek következtében a legénység védelme valamelyest csökkent. A 75 milliméteres löveg irányzási korlátja viszont mindkét irányban 30 fokra nőtt. Ennél a változatnál is meghagyták a beépített önvédelmi géppuskát. A 7.5 cm PaK40/3 auf PzKpfw 38(t) Ausf H hivatalos jelölést kapta, de egyszerűbben csak Marder III Ausf. H néven szokták emlegetni. 1942 novembere és 1943 áprilisa között 243 jármű épült a BMM gyáraiban, további 175-öt pedig már meglévő (Pz.Kpfw. 38(t) alvázú) harcjárművekből építettek át Marder III Ausf H-vá 1943 folyamán.
A Marder III utolsó változatát (Marder III Ausf. M) 1943 áprilisában kezdték gyártani Panzerjäger 38(t) mit 7.5 cm PaK40/3 Ausf M néven. Kialakításában jelentősen eltért elődeitől: a motort hátulról középre helyezték, míg a löveg és a részben nyitott küzdőtér hátra került. A Marder III Ausf. M (M = Mittel – középmotoros) főfegyverzete továbbra is a PaK 40/3-as maradt, amelyet azonban csak 21 foknyira lehetett kitéríteni jobbra-balra egyaránt az Ausf. H változat 30 fokos irányzási korlátjával szemben. A középmotoros Marder III-as páncélzatát is sokkal gyengébbre tervezték, mint az Ausf. H változatét: a legvastagabb pontján sem haladta meg a 20 millimétert. A beépített önvédelmi géppuskát szintén elhagyták az Ausf. M-ből; önvédelmi célra a küzdőtérben elhelyezett gyalogsági fegyverek szolgáltak.
Mindezek ellenére a Marder III Ausf. M tekinthető a Marder típuscsalád legfejlettebb tagjának, alacsony sziluettjének, döntött páncélzatának valamint kiváló menettulajdonságainak köszönhetően. 1943 áprilisa és 1944 májusa között 975 Marder III Ausf. M páncélvadász gördült ki a BMM üzemeiből.
A 75 milliméteres német gyártású PaK 40/3-as löveggel felszerelt Marder III-asokat (Ausf H és Ausf M) egyaránt az Sd.Kfz. 138 jelzéssel látták el.
A Marder III a harcokban
A Marder III-asokat a páncélgránátos-, a páncélos- és gyaloghadosztályok páncélvadász osztályaihoz (Panzerjäger Abteilung) osztották be. A szovjet löveggel felszerelt páncélvadászok (Sd.Kfz. 139) nagy részét a keleti frontra vezényelték, de 66 példányt Líbiába küldtek a D.A.K. veszteségeinek pótlására. Az Afrikába küldött Marder III-asok (Sd.Kfz. 139) a Panzerjäger Abteilung 33 és a Panzerjäger Abteilung 39 kötelékében harcoltak (az előbbi a 15. páncéloshadosztály kötelékébe tartozott). A szovjet fegyverzetű Marder III-asok (Sd.Kfz. 139) olyan hatékonynak bizonyultak a brit Matilda II nehéz harckocsikkal szemben, hogy az angolok meg voltak győződve arról, hogy egy önjáró 88 mm-es löveggel van dolguk.
Az első Marder III Ausf H páncélvadászok 1942 végén kerültek a Heer, Waffen-SS (pl.: Leibstandarte Adolf Hitler, Oroszország 1942) valamint a Luftwaffe (pl.:Herman Göring hadosztály, Tunézia és Olaszország, 1943) páncélvadász osztályaihoz (Panzerjäger Abteilung). 1944 áprilisában 18 darab Marder III Ausf H-t exportáltak a szövetséges Szlovákia számára.
1943 májusban kerültek a csapatokhoz az első Marder III Ausf M páncélvadászok. A legnagyobb példányszámban épült Marder III Ausf M szinte valamennyi fronton megfordult.
A Marder III-as sikeres típus volt, noha csak „ideiglenes megoldásnak” szánták a sokkal hatékonyabb Jagdpanzer 38(t) Hetzervadászpáncélosok megjelenéséig. A típus sikerét mutatja, hogy a Marder III-as háborút túlélt példányait (1945. február 1-én még mindig 350 működőképes Marder III páncélvadász állt szolgálatban a Wehrmacht különböző egységeinél) ST-II (Stihac Tanku II) néven a Csehszlovák Hadsereg egészen az ötvenes évekig rendszerben tartotta.
7.5 cm PaK40/3 auf Pz.Kpfw. 38(t) Ausf. H Panzerjäger 38(t) mit 7.5 cm PaK40/3 Ausf. M 7.62 cm PaK36(r) auf Pz.Kpfw. 38(t) |
|||
Általános | Pz. III Ausf. A | Pz. III Ausf. J | Pz. III Ausf. N |
Jármű típusa | önjáró páncéltörő löveg / páncélvadász (Panzerjäger) | ||
Gyártó cég(ek) | n.a. | Boehmish-Mährische Maschinenfabrik (BMM) | |
Hadrendbe állítás | 1942 | 1943 | 1942 |
Kezelők száma | 4 fő | ||
Méretek | |||
Harci tömeg | 10,8 t | 10,5 t | 10,67 t |
Teljes hossz | 5770 mm | 4950 mm | 5850 mm |
Törzshossz | n.a. | 4950 mm | n.a. |
Szélesség | 2160 mm | 2150 mm | 2160 mm |
Magasság | 2510 mm | 2480 mm | 2500 mm |
Hajtómű | |||
Motor | Praga EPA/2 típusú 6 hengeres benzinmotor | Praga AC típusú 6 hengeres benzinmotor | Praga EPA vagy EPA/2 típusú 6 hengeres benzinmotor |
Teljesítmény | 140 LE | 150 LE | 125 LE vagy 140 LE |
Tüzelőanyag-tartály | 218 l | ||
Teljesítmény | |||
Max. sebesség országúton | 35 km/h | 42 km/h | |
Max. sebesség terepen | n.a. | 24 km/h | 15 km/h |
Hatótávolság országúton | 240 km | 185 km | |
Hatótávolság terepen | n.a. | 140 km | |
Kapaszkodóképesség | n.a. | n.a. | 30 fok |
Árokáthidaló képesség | n.a. | 2,08 m | 1,9 m |
Lépcsőmászó képesség | n.a. | 0,84 m | 0,85 m |
Gázló mélység | n.a. | 0,9 m | 0,9 m |
Minimum fordulósugár | n.a. | n.a. | n.a. |
Fegyverzet | |||
Fő fegyverzet | 75 mm-es PaK 40/3 típusú löveg | 76,2 mm-es PaK 36(r) típusú löveg | |
Csőhossz | L/46 | L/51 | |
Kiegészítő fegyverzet | 1 db 7,92 mm-es MG 37(t) vagy MG 34 típusú géppuska | ||
Lőszer javadalmazás (fő/kiegészítő) | 38/1200 | 27/1200 | 30/1200 |
Páncélzat | |||
Páncéltest eleje (vastagság/dőlésszög) | 50 mm/75 fok | 15 mm/75 fok | 50 mm/74 fok |
Páncéltest eleje, a vezető előtti rész (vastagság/dőlésszög) | 50 mm/75 fok | 10 mm/60 fok | 50 mm/73 fok |
Páncéltest hátsó része (vastagság/dőlésszög) | n.a. | 10 mm/59 fok | 15 mm/74 fok |
Oldalak (vastagság/dőlésszög) | 15 mm/90 fok | ||
Küzdőtér eleje (vastagság/dőlésszög) | 15 mm/65 fok | 10 mm/60 fok | 50 mm/73 fok |
Küzdőtér oldala (vastagság/dőlésszög) | 15 mm/65 fok | 10 mm/75 fok | 16 mm/76-79 fok |
Küzdőtér hátsó része (vastagság/dőlésszög) | – | 10 mm/90 fok | 10 mm/65 fok |
Küzdőtér teteje (vastagság/dőlésszög) | – | ||
Lövegpajzs (vastagság/dőlésszög) | 15 mm/65 fok | 6 mm/62 fok | 11 mm/59 fok |
Gyártott mennyiség | 1938-ig | 1939 | 1940 | 1941 | 1942 | 1943 | 1944 | 1945 | Összesen |
Sd.Kfz. 138 | – | – | – | – | 111 | 618 (336) | 323 | – | 1052 (336) |
Sd.Kfz. 139 | – | – | – | – | 344 | (39) | – | – | 344 (39) |
( ) átalakítással készült járművek
Típusváltozatok: –
Források:
www.achtungpanzer.com
www.onwar.comwww.wwiivehicles.com
by RB