(1920 – )

Szerző: RB
Minden jog fenntartva! A cikk bármely részletének felhasználásához a szerzőtől kell emailben engedélyt kérni!
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Sikora Lászlónak, amiért segítségével hozzájárult a cikk elkészüléséhez.

Karl Brommann 1920. július 20-án született a Holstein tartományban fekvő Neumünster-ben. Még tizenhét éves sem volt, amikor 1937. június 15-én belépett az Orenienburg-ban állomásozó 2. „Brandenburg” SS-Totenkopf ezred kötelékébe (SS-szolgálati száma: 316 479). Kiképzését követően előbb Weimarban a 3. „Thüringen” SS-Totenkopf ezrednél, majd München-Fremann-ban a „Totenkopf” SS-tüzérezrednél, és végül a klagenfurti toborzóezrednél teljesített szolgálatot. Ezt követően szakaszparancsnoki beosztásban a 6. SS-gyalogosezred 7. századához került. Részt vett a „Nord” SS-harccsoport finnországi harcaiban, ahol kétszer sebesült meg. Egyik alkalommal aknaszilánk sebezte meg mindkét kezét és lábát, majd másodjára egy újabb gránátrobbanás során szerzett súlyos tüdő- és májsérüléseket. Brommann közel egy évig tartózkodott kórházban, amíg kiheverte sérüléseit.
Felépülése után a „Nord” SS-tartalékzászlóaljához helyezték Trautenau-ba, majd később Hallein-be. 1943. május 5-én, a formálódó 11. SS-páncélososztály állományához került, és a kiképzést követően a 11. SS-önkéntes-páncélgránátos-hadosztály „Nordland” alárendeltségében a front északi szektorában vette fel a harcot az szovjet csapatokkal. Októberben már Oberscharführer rangban az éppen alakuló 103. SS-nehézpáncélos-osztály állományába vezényelték.

A 103. nehéz SS-páncélososztály (schwerer SS-Panzer Abteilung 103) állományának kiképzését 1944 februárjában kezdték meg hat Tiger I típusú harckocsival. A hat „Tigrist” márciusban egy másik alakulatnak kellett átengedniük. Május 26-án pótlásként újabb hat Tiger I érkezett az alakulathoz, amelyet augusztusban további négy darab nehézpáncélos követett, így zavartalanul folyhatott az állomány kiképzése. Októberben az alakulatot teljes egészében Tiger II típusú nehéz harckocsikra fegyverezték át, valamint hadtest szintű támogató (100-as széria) egységről hadsereg szintű (500-as széria) támogató egységgé szervezték át. Az új alakulat új jelölést is kapott: 503. nehéz SS-páncélososztály (schwerer SS-Panzer Abteilung 503). Az átszervezést követően Brommann Untersturmführer rangban, 1945. március 27-ig, az 1. század parancsnokaként teljesített szolgálatot az osztálynál.

Az Arnswalde térségi harcokat követően az osztály 21 harckész Tiger II-ese Danzig körzetében állomásozott, mely páncélosok a későbbiekben négy bevetési egységet alkotva, különböző gyalogoshadosztályok alárendeltségébe kerültek. Márciusban harmadjára sebesült meg a harcokban, amikor egy támadás során égési sérüléseket szenvedett a fején és a kezein, aknaszilánk sebezte meg a koponyáját, a jobb fülét, valamint egy repeszdarab a szemébe fúródott. A sebesült katonát a haditengerészet Swinemündébe szállította el Helából tengeri úton. Karl Brommann Untersturmführer a február 2-tól március 18-ig terjedő időszakban sebesülései ellenére 66 páncélost, 44 löveget és 15 teherautót semmisített meg, méltán nyerve el a Vaskereszt Lovagkeresztjét.
A fegyverletételről Flensburg-ban szerzett tudomást, majd Neumünster-nél egyszerűen leszállt a sebesültszállító vonatról és hazatért. 1945. május 21-én fogták el az angolok, amelyet követően 1947 novemberéig hadifogságban volt.