(1914 – 1996)

Szerző: RB
Minden jog fenntartva! A cikk bármely részletének felhasználásához a szerzőtől kell emailben engedélyt kérni!

Hubert Georg Primozic 1914. február 16-án született Backnangban szlovén apától és német anyától. 1934-ben, 20 évesen lépett be az akkori német haderő, a Reichswehr kötelékébe. Először az 5. tüzérezrednél (Art. Reg. 5) majd 1936-tól kezdve az 51. tüzérezrednél (Art. Reg. 51) szolgált. A háború kitörése után tüzérként Franciaországban harcolt. 1941. április 1-én önként jelentkezett a viszonylag új fegyvernemnek számító rohamtüzérséghez. Kiképzését követően 1942 májusában az éppen átalakulóban lévő 667. rohamlöveg üteghez vezényelték. Az üteget 1942. június 28-án kelt parancs szerint osztály szintű alakulattá fejlesztették, így született meg 667. rohamlöveg osztály (StuG. Abt. 667). Az osztály három üteggel és mintegy 21 rohamlöveggel rendelkezett. Hugo Primozic alakulata 1942 júliusától az 5. páncéloshadosztály alárendeltségében keleti fronton került bevetésre. Primozic őrmester a rohamlöveg osztály StuG III Ausf. F rohamlövegekkel felszerelt szakaszának (2. üteg 2. szakasza) parancsnokaként vett részt a harcokban. Karrierje gyorsan szárnyalt felfelé.

1942. szeptemberében egy szovjet ellentámadás során egységét a körülzárás fenyegette. Primozic miután utolsó gránátjait is kilőtte megpróbált kitörni a bekerítésből, miközben egy másik mozgásléptelen rohamlöveget is vontatnia kellett. Sikerrel járt: mindkét StuG III-as és azok személyzete szerencsésen elérték a német vonalakat. Hősies tettéért szeptember 16-án Vaskereszt első osztályával tüntették ki.
Szeptember 15-én egy nagyobb erejű szovjet támadás indult Rzsev térségében, amelyet nehézharckocsik is támogattak. Primozic egyből támadást vezényelt szakaszának, és a három rohamlöveg már úton is volt hogy felvegye a harcot az ellenséggel. A német vonalakat elérve sorra visszaverték a szovjet páncélosok gyalogsággal támogatott támadásait. A nap végére Hugo Primozic és legénysége 24 ellenséges harckocsit lőtt ki, és ezzel meg akadályozta a szovjet áttörést az arcvonalon.

Tettéért szeptember 19-én a Vaskereszt Lovagkeresztjével tüntették ki, 25-én pedig főtörzsőrmesterré léptették elő (Oberwachtmeister). December 11-én újabb nagyszabású szovjet offenzíva indult, amelynek megállításában 667. rohamlöveg osztály ismét kulcsszerepet játszott. Hugo Primozic rohamlövegével 7 ellenséges páncélost lőtt ki egyetlen nap alatt. Ő és legénysége december végéig több mint 60 ellenséges harckocsit semmisített meg. Ennek elismeréseként 1943. január 25-én 185.-ként nyerte a Lovagkeresztje mellé a tölgyfalombokat. Ő volt a Hadsereg első altisztje, aki kiérdemelte ezt a magas kitüntetést. Természetesen sikereit nagyrészt legénységének köszönhette és erről a hadsereg vezetői sem feledkeztek meg. 1943. január 31-én Hugo Primozic-ot és rohamlövegének legénységét a Führer főhadiszállására rendelték, ahol a legénységet a Német Kereszt arany-fokozatával tüntették ki, Hugot pedig hadnaggyá léptették elő. Ezt követően Hugo Primozic a német propagandagépezet eszközévé vált: rádióinterjúkra járt és az újságok címlapjára került.

A közismertté vált nemzeti hős ezt követően kiképzőként szolgált tovább a burgi rohamtüzérképző iskolában, hogy kíméljék a veszélyes helyzetektől. A háború utolsó hónapjaiban – amikor már a kiképző alakulatokat is a frontra irányították – kiképző alakulta élén (1. Lehr-Batterie der Sturmgeschütz-Schule Burg) Hugo Primozic-ot ismét frontszolgálatra vezényelték. Ennek az egységnek a parancsnokaként fejezte be a háborút.

Hugo Primozic bámulatos karriert futott be: egy hónap leforgása alatt elnyerte Birodalom legjelentősebb kitüntetéseit, valamint mindössze hat hónapos aktív frontszolgálata során kétszer léptették elő és több mint 60 ellenséges páncélost semmisített meg.

A legendás rohamtüzér 1996. március 18-án hunyt el Hessen tartománybeli Fuldaban.

Források:

www.lexikon-der-wehrmacht.de

Uwe Feist – Wolfgang Fleischer: Sturmgeschütz, Ryton Publications, Bellingham (USA), 2000