1945-ben a Harmadik Birodalom már igencsak a végét járta, de a Führer hűséges katonái még mindig kitartóan küzdöttek a „közelgő nagy győzelem” illúzióját hajszolva. Ezekben a hónapokban általános volt a hiány szinte minden hadianyagból, de páncélvadászokból kiváltképp. Például 1945 februárjában Breslau városát (Festung Breslau – ma Wroclaw, Lengyelország) védő erők parancsnokságának alárendelt Panzerjäger Abteilung Breslau páncélvadász-osztály első százada csupán egyetlen bevethető Jagdpanzer IV-es vadászpáncélossal, nyolc StuG III típusú rohamlöveggel valamint néhány elavult Pz.Kpfw. II harckocsival rendelkezett. Az alakulat többi századának (2., 3., 4.) gépesített alakulat létére már csak Panzerfaust és Panzerschreck típusú gyalogsági páncéltörő fegyverek jutottak…
Ez utóbbi eszköz igen figyelemre méltó fegyver volt: az RPzB. 54 jelzésű Panzerschreck („páncélrém”) 8,8 cm átmérőjű, 3,3 kg tömegű rakétája 220 milliméternyi páncélzatot tudott átütni mintegy kétszáz méteres távolságból. Mivel a nehéz páncéltörő fegyvereket (PaK) nehezen lehetett mozgatni a városok rommal, törmelékkel borított utcáin, ezért a „városi páncélelhárításban” ezek a könnyű gyalogsági fegyverek játszották a főszerepet. Komoly gondot jelentett azonban, hogy ezeket az eszközöket csupán a hordozó katona sebességével lehetett mozgatni, így sok esetben nem értek időben oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Ennek a problémának az áthidalására számos ideiglenes megoldás született: civil autókat illetve zsákmányolt brit Universal Carrier lánctalpas járműveket alakítottak át Panzerschreck hordozókká. Ezekből az eszközökből azonban csak alkalmanként néhány példány készült.
1945 februárjára-márciusára igen nagy volt a szükséglet könnyű, gyorsan mozgó páncélvadászokra, új jármű fejlesztése azonban szóba se jöhetett a kritikus háborús helyzet miatt. A hat RPzB. 54 rakétaindítót magába foglaló fegyverzethez kerestek megfelelő kerekes, illetve lánctalpas hordozó eszközt. Kerekes hordozóként a VW cég Kübelwagen-je (Kfz. 82) kiválóan megfelelt, így ezzel az alvázzal került gyártásba. A megfelelő lánctalpas alváz megtalálása már sokkal nehezebb feladat volt. Először az öreg Pz.Kpfw. I harckocsikat illetve a nyugati hadjárat során zsákmányolt francia Renault UE(f) vontatókat próbálták ki fegyverhordozóként, de nem váltak be.
A választás végül schwere Ladungsträger (Sd.Kfz. 301) Borgward IV-esekre esett, mivel ezekből komoly mennyiség állt rendelkezésre: 318 példány állt bevetésre készen a fegyverraktárakban, további 79 példány szolgált a csapatoknál. A B IV mérete és mozgékonysága tökéletesen megfelelt követelményeknek. A vezetőtől balra egy újabb ülést helyeztek el fegyverzetkezelő részére. A rakétavető egységet, amely hat Panzerschreck-indítót foglalt magába, a „tüzértől” balra helyezték el. A kétfős személyzet védelmének érdekében a jármű elejére egy páncéllemezt erősítettek. Az alapvetően gyenge páncélzatú jármű túlélési esélyeit tovább javította az elejére szerelt három ködgránátvető.
A Wanze, vagyis „Poloska” elnevezésű járműből 56 példány épült 1945 első hónapjaiban a grafenwöhri gyakorlótér műhelyében.
A Wanze a harcokban
A „Poloskák” harctéri alkalmazása a hagyományos gerilla taktikán alapult, vagyis „üss és fuss”! Ez a kisméretű rakétás páncélvadász rendszerint egy utcában vagy utcasarkon rejtőzött el, illetve foglalt tüzelőállást. Amint ellenséges páncélosok közeledtek, gyorsan előgurult rejtekhelyéről, célzott, majd mind a hat rakétáját elindította a kiválasztott célpont felé. Ezt követően ködgránátjai füstjének fedezete alatt visszavonult, hogy újra töltsön. A Wanze kizárólag városi harcászatra volt alkalmas: nyílt terepen „papírvékony” páncélzata és mindössze 150-200 méteres hatásos lőtávolsága hamar vesztét okozta volna. Feltehetően okoztak némi veszteséget a támadó Vörös Hadseregnek, bár erre semmi hiteles bizonyíték nincsen.
1945 áprilisában az összes Wanze-t a rakétákkal felfegyverzett Kübelwagen-ekkel együtt a Panzer-Vernichter-Abteilung 1 kötelékébe utalták, és Berlin védelmére rendelték. Az egyetlen írásos beszámoló egy Panzerschreck-kel felfegyverzett Kübelwagen-ről szól, amely Wilmersdorf térségében a támadó szovjet 9. gépesített ezred több páncélosát is kilőtte. Ezt kövezően azonban az „ideiglenes megoldás” nyomai eltűntek a Berlin utcáin heverő roncsok és romok között…
Borgward B IV Ausführung mit Raketenpanzerbüchse 54 „Wanze” | |
Általános | |
Jármű típusa | rakétás páncélvadász |
Gyártó cég(ek) | n.a. |
Hadrendbe állítás | 1945 |
Kezelők száma | 2 fő |
Méretek | |
Harci tömeg | n.a. |
Teljes hossz | 4100 mm |
Törzshossz | 4100 mm |
Szélesség | 1830 mm |
Magasság | n.a. |
Hajtómű | |
Motor | Borgward 6M2.3RTBV típusú 6 hengeres benzinmotor |
Teljesítmény | 78 LE |
Tüzelőanyag-tartály | n.a. |
Mozgékonyság | |
Max. sebesség országúton | 49 km/h |
Max. sebesség terepen | 38 km/h |
Hatótávolság országúton | 200 km |
Hatótávolság terepen | n.a. |
Kapaszkodóképesség | n.a. |
Árokáthidaló képesség | n.a. |
Lépcsőmászó képesség | n.a. |
Gázló mélység | n.a. |
Minimum fordulósugár | n.a. |
Fegyverzet | |
Fő fegyverzet | 6 db RPz.B. 54/1 típusú páncélelhárító rakéta |
Csőhossz | – |
Kiegészítő fegyverzet | – |
Lőszer javadalmazás (fő/kiegészítő) | n.a. |
Páncélzat | |
Páncéltest eleje, orr-rész (vastagság/dőlésszög) | 10+ mm/n.a. |
Páncéltest eleje, a vezető előtti rész (vastagság/dőlésszög) | 10+ mm/n.a. |
Páncéltest hátsó része (vastagság/dőlésszög) | 10+ mm/n.a. |
Oldalak (vastagság/dőlésszög) | 10+ mm/n.a. |
Küzdőtér eleje (vastagság/dőlésszög) | – |
Küzdőtér oldala (vastagság/dőlésszög) | – |
Küzdőtér hátsó része (vastagság/dőlésszög) | – |
Küzdőtér teteje (vastagság/dőlésszög) | – |
Lövegpajzs (vastagság/dőlésszög) | – |
Gyártott mennyiség | 1938-ig | 1939 | 1940 | 1941 | 1942 | 1943 | 1944 | 1945 | Összesen |
Pz.Jäger Wanze | – | – | – | – | – | – | – | 56 | 56 |
Típusváltozatok: –
Források:
www.linux-penguin.org/achtungpanzer/articles/wanze.htm
by RB